Az atomenergia és a nukleáris technológia bizonyosan nem kapja meg a megérdemelt tiszteletet. Főleg, ha láttuk a Japánt és Csernobilt megrázó katasztrofális eseményeket. Mivel nukleáris háború fenyegeti Dél-Ázsiát, könnyű szembeszállni éppen a felelős technológia ellen. Az atomenergiát hibáztathatják számos rossz dologért, a nukleáris robbanófejektől a Godzilláig.
Ennek ellenére a történetnek mindig két oldala van, és ugyanez a helyzet az atomenergiával is. Ma már számtalan olyan nukleáris technológiai alkalmazást találhatunk, amelyek ténylegesen civilizációink jobbítását célozzák. Tehát ha ideges volt a szegény gyík miatt, amely Godzillává mutálódott, íme néhány olyan radioaktív/nukleáris technológia alkalmazása, amelyek jobban érzik magukat.
Tudtad, hogy a kibocsátás sokkal nagyobb veszélyt jelent a környezetre, mint egy atombomba? Nos, kiderül, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például szén és olaj elégetése során keletkező kibocsátások sokkal károsabbak a környezetre, mint a nukleáris technológia. Szerencsére a nukleáris technológia alkalmazása jelentős mértékben segített megfékezni ezeket a káros kibocsátásokat és semlegesíteni az „Üvegházhatást”. A legújabb alkalmazások során a tudósok elektronsugarakkal is eltávolíthatták a nitrogén- és kénkibocsátást a környezetből.

A sugárzás meglehetősen hatékonynak bizonyult a Föld bizonyos részeit erősen megfertőző kártevők és rovarok ellen. A legjobb példa erre a sugárzás alkalmazása az afrikai Tsetse légyfertőzések semlegesítésére. Ez egy nem szennyező folyamatot foglal magában, ahol minden hím cetse legyet sugárzással sterilizálnak, ami korlátozza az utódnemzés képességét. A Tsetse már most is felelős az alvási betegség terjedéséért, ami Afrika különböző területeit lakhatóvá teszi az emberek számára.
Egyre több ország nyit az élelmiszer-besugárzás koncepciója felé, hogy javítsa az eltarthatóságot és a fertőzés elleni védelmet. Különféle tárgyakat, például gabonát, gyümölcsöt, csomagolt húst és fűszereket stb. besugároznak, hogy szennyeződésekkel és fertőzésekkel szemben ellenállóak legyenek. Az élelmiszerek tartósításának ezt az új módját 1983 óta engedélyezi a WHO és a FAO, és a sugárzás mennyiségét szigorú előírások szerint tartják a toxikológiai veszélyek elkerülése érdekében.

Világszerte többen halnak meg a rossz minőségű ivóvíz miatt, mint bármely más betegségben. Ezért tudjuk, mennyire fontos az ivóvíz megőrzése. De mi lenne, ha sótalanítaná az óceán vizét, hogy ihatóvá tegye? Szerencsére ez a technológia az atomenergiának köszönhetően már létezik. Radioaktív izotópok használata a víz sótalanítására és az elhúzódó vízhiány különböző eseteinek kezelésére olyan országokban, mint Marokkó és mások.
A nukleáris technológiát és a sugárzást már alkalmazták különféle betegségek kezelésében. A több mint 50 éves orvostudományi alkalmazásnak köszönhetően a modern kórházak több mint harmadának van radioaktív technológia a helyiségeiben. A nukleáris technológia termékei közül a röntgent, az MRI-t és a Cat-vizsgálatot régóta használják diagnosztikai célokra. Az utóbbi időben a radioizotópokat különféle betegségek diagnosztizálására, daganatok, törések lokalizálására, véráramlás mérésére stb. is alkalmazzák.
A nukleáris technológia hibáztatása a katasztrófákért nem lehet megoldás, mivel szinte minden technológiai fejlődésnek következményei vannak.
Ha megnézzük az alternatív forrásokat, mint például a szén és az olaj, ezeknek méltányos részesedése van a súlyos környezeti hatással járó következményekből. A fenti példák azt bizonyítják, hogy a pusztító erőt is jól lehet hasznosítani, és minden bizonnyal eloszlatnák a nukleáris technológia elleni haragot és tévhiteket.