Az információk ellenőrizve: 2026. november 8., 19:05, Budapest, közép-európai idő (CET, UTC+01:00).
Az ónos eső olyan eső, amelynek cseppjei a hideg felszínre vagy tárgyakra érve megfagynak, és összefüggő, gyakran nehezen észrevehető jégréteget képeznek. Kialakulásában nemcsak a talaj menti hőmérséklet számít: a magasabban fekvő, enyhébb és az alatta található hideg légréteg együtt is szerepet kaphat.
A vékony jégbevonat már kevés csapadéktól is csúszóssá teheti a járdákat és az utakat. Tartósabb esőben a fákon és a vezetékeken is gyűlhet a jég. Ez a cikk a jelenség működését magyarázza; önmagában nem jelent aktuális magyarországi riasztást.
Destaques
Az eső első pillantásra közönséges esőnek látszhat. A különbség akkor válik láthatóvá, amikor a víz a kellően hideg útra, ágra, autóra vagy más tárgyra jut: megfagy, és síkos bevonatot hoz létre. A jég lehet áttetsző, ezért a felület akár egyszerűen nedvesnek is tűnhet.
A bevonat vastagsága és tartóssága több tényezőtől függ, például a csapadék mennyiségétől, a felület hőmérsékletétől és attól, meddig maradnak fenn a fagyás feltételei. Ha a felület melegedni kezd, a jég olvadhat; ha viszont a csapadék tovább hull a hideg tárgyakra, a réteg növekedhet. A HungaroMet meteorológiai útmutatója az ónos esőt a talajon vagy tárgyakon megfagyó, jégbevonatot képező esőként írja le.
A gyakori folyamat a felhőben, hó vagy jégkristályok formájában indul. A lehulló csapadék ezután egy fagypont feletti légrétegbe kerül, ahol elolvad, és esőcseppekké alakul. Lejjebb a cseppek ismét fagypont alatti levegőbe jutnak. Ha ez az alsó hideg réteg elég sekély, a cseppek folyékony állapotban érhetik el a felszínt.
A cseppek közben nulla fok alá is lehűlhetnek anélkül, hogy rögtön megfagynának. Ezt túlhűlésnek nevezzük. Amikor egy hideg felülettel találkoznak, megfagyhatnak rajta. Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat részletes leírása szerint a csapadék formáját a meleg és hideg légrétegek hőmérséklete és vastagsága is befolyásolja.
Ez a rétegződés például akkor jöhet létre, amikor enyhébb levegő áramlik a felszín közelében megrekedt hideg levegő fölé. Nem minden eset követi pontosan ugyanazt a mintát: előfordulhat, hogy a folyékony cseppek kialakulásához nincs szükség a hó előzetes megolvadására. Az ónos szitálásnál különösen fontos lehet az alacsony felhőzetben keletkező apró, túlhűlt cseppek szerepe.
Ónos esőnél a csapadék folyékony cseppként érkezik, és a felszínen hoz létre jégbevonatot. Havas esőnél eső és hó együtt hullik, illetve a hópelyhek olvadása csak részleges. Jégszemcsék esetén a csapadék már a levegőben megfagy, és szilárd szemként érkezik a talajra.
A különbséget elsősorban az dönti el, milyen hőmérsékletű és milyen vastag rétegeken halad át a csapadék. Ha a talaj feletti hideg réteg elég vastag, a megolvadt cseppeknek több idejük lehet megfagyni, mielőtt földet érnek. A valóságban az átmenet nem mindig éles: egy időjárási helyzet alatt a csapadék típusa helyenként és időben is változhat. A meteorológiai szolgálat összehasonlítása a földet érés előtti és utáni fagyás különbségét is bemutatja.
Igen, előfordulhat. A szokásos levegőhőmérséklet-mérés és egy útburkolat, híd, faág vagy autó felületének hőmérséklete nem feltétlenül azonos. Ha egy felület egy korábbi hideg időszak után még fagyos, az oda hulló eső ráfagyhat akkor is, amikor a levegő már valamivel nulla fok felett van.
Ennek a fordítottja is lehetséges: a levegő fagypont alatti, de egyes felszínek még nem hűltek le eléggé. Ilyenkor a jegesedés nem feltétlenül jelenik meg mindenütt egyszerre. A felszíni hőmérséklet mellett a magasabb légrétegek állapota is számít, ezért egyetlen hőmérőadatból nem lehet megbízható helyi előrejelzést készíteni.
A HungaroMet veszélyjelző rendszere az ónos eső várható erősségét és tartósságát is figyelembe veszi. A rendszer hivatalos ismertetése szerint a sárga szint gyenge ónos esőre utalhat, a narancs szintnél pedig tartósabb esemény és nagyobb csapadékmennyiség is várható. A jelzés nem garantálja, hogy az érintett térség minden pontján bekövetkezik a jelenség.
Ha ónos csapadék lehetősége szerepel az előrejelzésben, a következő órákban a hőmérséklet és a csapadék változása módosíthatja a helyzetet. Az aktuális területi figyelmeztetést és riasztást ezért indulás előtt a HungaroMet veszélyjelzési oldalán érdemes ellenőrizni. Jegesedés gyanúja esetén már a szabadba lépéskor számítani kell csúszós felületre.
Mindkettő okozhat ráfagyást és csúszós bevonatot, de a szitálás apróbb vízcseppekből áll. A kialakulásuk légköri folyamata is eltérhet.
Mert nagyon síkos lehet, és áttetsző felülete miatt könnyű összetéveszteni a nedves burkolattal.
Nem. Gyakori, hogy a magasban hulló hó megolvad, de folyékony cseppek más légköri folyamatban is kialakulhatnak, és később ráfagyhatnak a hideg felszínre.
Atlético Madrid–Barcelona: 1–1 az ellenőrzött élő állás. Hivatalos eredménykövetés, gólszerzők, kezdés magyar idő szerint és tabellahatások.
A Fiorentina és a Juventus 2–2-es döntetlent játszott. Mutatjuk, hol található a végeredmény, a gólszerzők és a Serie A tabellája.
A Manchester United a kiesőzónában, az Aston Villa a 10. helyen áll a 4–4-es döntetlen után. Mutatjuk a pontokat és a gólkülönbséget.
Genoa–AC Milan: a 2–1-es milánói győzelem után a Milan 24 ponttal 4., a Genoa 13 ponttal 13. a Serie A-ban. Eredmény, tabella és folytatás.
Az eső már az időmérőt is megzavarta Interlagosban. Hogyan változtatja meg a tapadást, a gumistratégiát és a verseny alakulását?
Manchester United–Aston Villa: 2–4-es élő állás, gólszerzők, fordulatok és kezdési idő magyar idő szerint. Ellenőrizve: 2026. november 8.
A Villarreal–Getafe mérkőzésnél 0–0-t jelzett az élő oldal. A találkozó időpontja, Gulácsi Péter szerepe és a csapatok előzményei.
A Nyíregyháza 1–1-et játszott az ETO-val: mutatjuk a két csapat helyezését, pontszámát és a döntetlen jelentőségét az NB I-ben.
A DVSC 3–1-re legyőzte az Újpestet az NB I 13. fordulójában. Mutatjuk a gólokat, a mérkőzés fordulópontjait és a folytatást.
Ónos esőben a járda és az út percek alatt jegessé válhat. Gyakorlati tanácsok gyalogosoknak és autósoknak, valamint hivatalos tájékozódási források.
